Magyarországon a lakások energetikai állapota egyáltalán nem megfelelő. Közel háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóépület fűtésére, mint ami az EU-15 országok átlaga. Köztudott, hogy a lakossági fogyasztások teszik ki közel 40%-át a teljes magyarországi energiafelhasználásnak. A jelenlegi pályázati feltételek mellett 2013-ig összesen mintegy 100- 110 000 (a legjobb esetben is csak maximum 140 000) lakás energetikai felújításához járul hozzá az állam. Ma Magyarországon az összesen kb. 3,5 millió lakásból közel 3 milliónak rosszak az energetikai tulajdonságai. Ha a magyar épületek fűtési és szigetelési szintjét az ausztriai szintre emelnénk, azzal az ilyen célú energiafelhasználás akár 70 %-át is megspórolná az ország, s ezzel együtt minden egyes ember is magának a ráeső részt.

A jelentős energiafogyasztásnak a gazdasági következményeken túl környezetkárosító hatása is van, ezért az energiahatékonyság javítása a klímavédelem egyik legkívánatosabb eszköze. Az EU becslései szerint a szabályozásnak köszönhetően 2020-ra a teljes európai energiafogyasztás 5-6 %-kal mérséklődhet, valamint hasonló mértékben csökken Európa szén-dioxid kibocsátása is. Ebben a szellemben vizsgálja felül az EU a 2002-es épületenergetikai direktívát, amely előreláthatóan 2010-ben ölt végleges formát.

Az alacsony vagy nulla széndioxid-kibocsátású új épületekre Európa-szerte számtalan jó példát lehet találni. Ez az egyszerűbben kivitelezhető megoldások közé tartozik, hiszen egy új ház tervezésekor, építésekor nagyobb a mozgástér az új technológiák alkalmazására. Az épülethatékonyság javításában az igazán nagy feladatot a meglévő, energiapazarló épületek korszerűsítése jelenti.